Kapolcs község
Adatok
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Tapolcai kistérség
Lakosság: 451 fő
Terület: 13.97 km2
Népsűrűség: 32,28 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 87
Fekvése
A település a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, a Balaton-felvidéki Eger-völgyben fekszik, Budapesttől 149, Tapolcától 15, Veszprémtől pedig 30 kilométer távolságra.
Szomszédos telelpülések- Vigántpetend, Monostorapáti.
Története
A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Pokol-lyuk), a falu felett emelkedő Királykőn pedig feltehetően Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a rómaiak egyik nagy hadi útja, s valószínű, hogy a környék már lakott volt a rómaiak idejében is.
A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.
A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi, mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték – véglegesen 1846-ban veszi föl ezt a nevet a település.
A reformáció során a lakosság jelentős része lutheránus lett, s egyetlen incidenst leszámítva a települést elkerülték a vallási ellenségeskedések.
Gazdaság
A 19. századra a település már 7-800 főt számlált, fejlett kézművesipara révén híressé váltak a kapolcsi fazekasok, tímárok, serfőzők, gombkötők, csizmadiák, szűrkészítők, vargák, a legfontosabb ágazat azonban a malomipar volt: az Eger-patak vize mentén több malom is működött. 1948, az államosítások és a körzetesítés hatására, az iparát, munkahelyeit, gazdálkodását, hagyományait elvesztett település lélekszáma az elvándorlások következtében folyamatosan csökkent. Ma a legnagyobb gondot a munkanélküliség jelenti.
Kultúra
A település volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak. A kulturális rendezvény mostanra olyannyira összeforrott a település nevével, hogy például a falunak nincs is önálló internetes honlapja, a weboldalon főként a rendezvénnyel kapcsolatos információk találhatók meg. A fesztivál voltaképpen hét település: Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula és Nagyvázsony helyszínein zajlik.
A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A rendezvények között színházi előadások, komoly- és nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel. A Művészetek Völgye fesztivált 2006-ban 18. alkalommal rendezték meg ("A Völgy nagykorú lett" [1]), az ötletgazda Márta István zeneszerző volt.
Képgaléria
Következő községek
Kápolna | Kápolnásnyék | Kapoly | Kaposfő | Kaposgyarmat | Kaposhomok | Kaposkeresztúr | Kaposmérő | Kapospula | Kaposszekcső | Kaposszerdahely | Kaposújlak | Kaposvár | Káptalanfa | Káptalantóti | Kapuvár | Kára | Karácsond | Karád | Karakó | Karakószörcsök | Karancsalja | Karancsberény | Karancskeszi | Karancslapujtő | Karancsság | Kárász | Karcag | Karcsa | Kardos | Karmacs | Károlyháza | Karos | Kartal | Kásád | Kaskantyú | Kastélyosdombó | Kaszó | Katádfa
További községek
Szendrőlád | Drávapalkonya | Beleg | Nagybakónak | Tiszacsermely | Hegyháthodász | Dömsöd | Egervölgy | Börzönce | Zalaszentmárton | Papos | Tard | Farkasgyepű | Nyúl | Lovászpatona | Kálmáncsa | Felsőszenterzsébet | Vid | Tiszainoka | Vértestolna | Tornaszentandrás | Nagydém | Kelebia | Dág | Városföld | Palotás | Bodajk | Martonvásár | Szank | Abony | Háromhuta | Pécsdevecser | Molnaszecsőd | Eplény | Hosszúhetény | Vízvár | Szécsénke | Varbóc | Simonfa | Nagymaros | Szúcs | Bükkzsérc | Mezőkövesd | Bácsborsód | Jászfényszaru | Uszka | Gyékényes | Felsőpáhok | Felsőgagy | Zirc
